Hajdúböszörmény város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Hajdú-Bihar megye
Kistérség: Hajdúböszörményi kistérség
Lakosság: 31910 fő
Terület: 370.78 km²
Népsűrűség: 86,06 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 52

Fekvése

A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik. Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.

Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.

Története

Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.

A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben mezőváros.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet Hajdúböszörmény központtal. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez téves, komikus „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”.

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.

A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.

Lakosságszám változásai

Pedagógiai főiskola

A népesség számában néha lassabb, néha gyorsabb, de majdnem mindig folyamatos növekedés figyelhető meg.

1900-ban 25070 fő
1910-ben 28159 fő
1920-ban 28706 fő
1930-ban 28725 fő
1949-ben 30315 fő
1985-ben 31546 fő
1990-ben 30823 fő
1996-ban 31360 fő
2001-ben 32208 fő

Nevezetességei

Hajdúsági Múzeum
Káplár Ház – Káplár Miklós festményeinek gyűjteményével ismertet meg[1]
Református templom (Bocskai tér) 15. századi eredetű, barokk tornyos és festett kazettás mennyezetű. Gerster Károly építette át 1850-1867 közt, majd 1880-82-ben építették át (romantikus) stílusban Czieger Győző tervei alapján. Falán a város címere látható.[2]
Bocskai István Gimnázium. Épületét 1864-ben emelték romantikus stílusban Vecsey Imre debreceni építőmester tervei alapján, az előtte levő parkban a visszaállított országzászló látható.[3]
Városháza
Táncoló hajdúk szobra (Bocskai tér) Kiss István alkotása[4]
Dudás Pista
A város sétáló utcája

Hajdúböröszörmény híres szülöttei:

Sillye Gábor (1817-1894) hajdú főkapitány
Káplár Miklós (1886-1935) festőművész[5]

Testvérvárosok

Krasnik, Lengyelország
Nagyszalonta, Románia
Siilinjärvi, Finnország

Jegyzetek és források

^ Czellár - Somorjai i.m. 613. o.

^ Czellár - Somorjai i.m. 612-613. o.

^ Czellár - Somorjai i.m. 613. o.

^ Czellár - Somorjai i.m. 612. o.

Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest: Panoráma, 1996. 897 o. ISBN 9632437616

Következő községek

További községek